A boreout az a munkahelyi szindróma, amely ugyanolyan káros lehet, mint a kiégés

A kiégés fogalma beleszövődött a kulturális korszellembe. Széles körben vitatják azt a gondolatot, hogy a túlhajszoltság, kimerültség és stressz érzése kevés pihenőidővel szorongáshoz, alvászavarokhoz és mentális egészségre gyakorolt hatásokhoz vezethet. De hallott már a kiégés kevésbé ismert társáról? A szélsőséges napi unalom, vagy boreout, a folyamatos munka eredménye, amely egy olyan környezetben történik, amely nem kielégítő, nem kihívást jelentő és nem jutalmazó, és a szakértők szerint ugyanolyan káros a mentális egészségünkre, mint a kiégés.

Ez a szindróma a krónikus unalom eredménye, egy olyan érzelmi állapot, amely az érintetteknél „mentális zsibbadtságot”, koncentrációképtelenséget és az értéktelenség érzését váltja ki. És úgy tűnik, hogy ez a jelenség egyre inkább terjed. Mivel a járvány kezdetén az országot lezárás alá helyezték, sok alkalmazott kénytelen volt otthonról dolgozni. A Vélemények és életmód felmérés adatai szerint pedig a becslések szerint 2023-ban még mindig az emberek mintegy 40 százaléka dolgozik otthonról.

Ugyanakkor a jelenleg otthonról dolgozó alkalmazottak hatalmas, 85 százaléka az otthoni és az irodai munkavégzés „hibrid” megközelítését szeretné a jövőben – derül ki a Home Office Life statisztikáiból. Az egyre terjedő gondolatmenet szerint a távmunka kevés szociális stimulációt kínál, kevesebb „személyes” teljesítménykényszerrel, ami hozzájárul az unalom érzésének elhatalmasodásához.

És ez nem csak egy újabb médiabuzzword. Még 2020 júniusában egy francia parfümtervező 36 000 font kártérítést kapott, miután az ügyvédek sikeresen kiharcolták, hogy a munkahelyén extrém unalomba fulladt, ami idegösszeomláshoz vezetett. A Daily Mail szerint a dolgozó elmondta, hogy négy éven keresztül agyzsibbasztó feladatokat kapott, miután a cég elvesztett egy nagy ügyfelet, és ezt úgy jellemezte, mint egy „lassú süllyedést a pokolba”.

Honnan tudhatja, hogy unaloműzésben szenved-e? Mik a tünetek? És hogyan lehet megtörni a körforgást? Olvassa tovább, ahogy a szakértők elárulják, hogyan ismerheti fel a boreoutot, és mit tehet ellene.

Mi az a Boreout?

Az unalomtól eltérően, amely az alulstimulált érzés átmeneti állapota, a boreout annak az eredménye, hogy hosszú időn keresztül mentálisan és szociálisan is alulstimulált környezetnek van kitéve.

„Rengeteg különböző tényező vezethet krónikus unalomhoz. Az otthonról történő munkavégzés, kevés vagy semmilyen szociális interakcióval, nagyban hozzájárul, mivel a munkavállalók nemcsak a személyes stimulációról maradnak le, hanem olyan dolgok is hiányoznak, mint a munkájukért kapott dicséret, a megbeszéléseken való beszédtől való idegesség és a versenyző irodai környezet pezsgése okozta izgalom” – mondja a fafaq-nak Andrea Trethewey, az RWL life coacha és a gondolkodásmód-változtatás vezetője.

„A másik, hogy úgy érzik, hogy nem kapnak elég kihívást. Például ha a munka érdektelen vagy túl könnyű, vagy ha nincs elég munka ahhoz, hogy kitöltsék azt az óraszámot, amit az illetőnek dolgoznia kellene. És egyszerűen csak elhitetik velük, hogy a munkahelyhez való hozzájárulásuk értelmetlen, és nem képviselnek értéket. Ennek eredményeképpen az érintettek úgy érzik, hogy a munkájuk értelmetlen.”

Lehet, hogy akaratlanul is azon kapta magát, hogy csendben kilép. A TikTok által kedvelt kifejezés magában foglalja a munkában való gördülékenységet anélkül, hogy extra felelősségvállalást kérne. Bár ez gyakran tudatos döntés a kiégés ellenszereként és a jobb határok kijelölése érdekében, előfordulhat, hogy a motiváció, a szenvedély és az apátia hiánya miatt csendben kilépsz.

A kiégéssel kapcsolatos tanulmányok megállapították, hogy a munkavállalók krónikus unalma jelentősen növeli a stressztünetek valószínűségét. Egy 2020-ban a Business & Management Studies: An International Journey című folyóiratban megjelent tanulmány azt is megállapította, hogy az unalomtól szenvedők depressziósak lettek, és szorongástól szenvedtek a munkahelyen és azon kívül is. A fizikai egészség is megsínylette a magas vérnyomást, az álmatlanságot és a fejfájást, amelyek mind gyakoriak voltak a munkahelyen krónikusan unatkozóknál.

Unalom vs. kiégés

Hasonlóan hangzik, mindkettő a munka és a magánélet negatív egyensúlyának eredménye, de mi a különbség az unalom és a kiégés között? Dr. Elena Touroni tanácsadó pszichológus, a The Chelsea Psychology Clinic társalapítója szerint: „A tünetek nagy része megegyezik, de az okok teljesen ellentétesek. Először is, a kiégés tüneteit általában könnyebb azonosítani. A szenvedők úgy érzik, hogy túlterheltek, mentálisan kimerültek, és mintha adrenalinon futnának, miközben nagy nyomás alatt próbálnak dolgozni, hogy teljesítsék a lehetetlen munkaterheket”.

A kiégést azonban nehezebb lehet azonosítani. „Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a semmittevést a negativitással társítsuk” – teszi hozzá Dr. Touroni. „Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy a semmittevést luxusnak, pihenésnek gondoljuk, de a valóságban nem arra vagyunk tervezve, hogy hosszú ideig üljünk és ne csináljunk semmit. Az embereket az élteti, ha értékesnek érzik magukat, és valójában az életcél megléte az, ami a legtöbb embert boldoggá teszi. E nélkül az emberek szomorúságot és stresszt tapasztalnak. Míg a kiégés túlterheltséget, túlstimulációt és túlterhelést jelent, a kiégés alulterheltséget, alulstimulációt és a motiváció teljes hiányát.”

Honnan tudhatod, hogy kiégésben szenvedsz-e?

A fentiek túlságosan ismerősen hangzanak? „A legjobb módja annak, hogy megállapítsuk, hogy a krónikus unalom hatással van-e ránk, ha megnézzük az egészségünket” – mondja Trethewey. „Nehezen alszol? Észrevetted, hogy a hangulatod megváltozik a munkán kívül? Képtelen vagy motiválni magadat még olyan alapvető dolgok elvégzésére is, mint például reggel felöltözni? Készíteni magadnak valami ennivalót? Vagy elhagyni a házat?”.

A motiválatlanság érzése veszélyes, mert a nap 24 órájában hatással van az életünkre, és nagyon gyorsan megviseli az egészségünket és a személyiségünket. „Nézzünk magunkba, és vegyük észre, ha visszahúzódóvá váltunk, aki elvesztette az érdeklődését, nemcsak a munkája, hanem az élete iránt is” – teszi hozzá Tretheway.

Az unalom tartós érzése, az elégedetlenség, az érdektelenség és a munka iránti elkötelezettség hiánya mind árulkodó jelek. További érzések, amelyeket a munkán kívül is magával vihet, az általános frusztráció, a könnyű izgatottság, a véget nem érő rutinban való megrekedés, a letargia, a rossz hangulat, a szorongás és a depresszió.

Hogyan győzzük le a boreoutot?

Beszéljen az érzéseiről

„Akár a munkádban, akár a magánéletedben tapasztalod a boreoutot, nagyon fontos, hogy beszélj arról, hogyan érzed magad azokkal, akik változtatásokkal segíthetnek neked” – tanácsolja Trethewey. Ossza meg érzéseit a vezetőjével vagy munkatársával, és hangoztassa, hogy szeretne és hajlandó többet tenni.

Bár a menedzserednek már tennie kellene a dolgát, és gondoskodnia kellene arról, hogy te kiteljesedj és a lehetőségeidhez mérten dolgozz, lehet, hogy fogalma sincs arról, mennyire rosszul mennek a dolgaid. Mondja el nekik, hogy új projekteket vagy nagyobb munkaterhet szeretne, és egy ilyen egyszerű dolog segíthet kitörni az unalom körforgásából.

Változtasson a környezetén

„Ha lehetséges, változtasson a fizikai munkakörnyezetén. Ha otthonról dolgozik, egy olyan hely kiválasztása, ahol ki kell mozdulnia a házból, elég lehet ahhoz, hogy kiragadja Önt a krónikus unalom körforgásából, mivel természetes fénynek, más embereknek és az Önt érdeklő dolgoknak teszi ki” – mondja Dr. Touroni.

Ha más helyszínen dolgozol, például egy kávézóban, egy co-working térben vagy akár a házad egy másik szobájában, az valóban segíthet a koncentráció javításában, mivel az elméd aktívabb, és ezért kevésbé valószínű, hogy tétlenkedsz. „Az, hogy mások közelében vagy, még ha nem is beszélsz velük, szintén boldogabbá és társaságkedvelőbbé tehet, ami segít feloldani az értéktelenség érzését.”

Változtass a napi rutinodon

„Az emberek szeretik a rutint, mivel ettől biztonságban érezzük magunkat, de ha beleragadunk egy monoton rutinba, amely robotpilótára kapcsol, az elzsibbasztja az elmét” – mondja Tretheway. „Próbálj meg minden nap más dolgokat bevezetni. Például menj el hétfőn munka előtt sétálni, kedden menj el egy elviteles kávéra, vagy csütörtök este csinálj egy kocsmai kvízt. Ez segít abban, hogy minden napnak legyen egy kis célja a munkán kívül.”

Fektessen be az öngondoskodásba

„Lehet, hogy nem érzi, de extrém stresszes állapotban van. Ahhoz, hogy csökkentse a kortizolszintjét (a stresszhormon), és adjon magának egy kis dopamint (a boldogsághormon), be kell vezetnie néhány öngondoskodási tevékenységet” – tanácsolja Dr. Touroni. „Élvezz egy hosszú fürdőzést, kuporodj be a kanapéra a kedvenc filmeddel, menj el egy hosszú sétára, vagy akár töltsd el az időt süteménysütéssel. Ezek a dolgok segíthetnek az érzelmeid újraindításában, és visszaadhatják egy kicsit a függetlenségedet.”

Tűzzön ki saját célokat

„Ülj le, és írj le minden célt, ami csak eszedbe jut , még akkor is, ha az adott pillanatban túl nagynak vagy akár butaságnak tűnik. Ha ezek mind ott vannak előtted leírva, szánj egy pillanatot arra, hogy rádöbbenj, igenis van lendületed, és fel tudnak lelkesíteni az ötletek. Használd ezeket arra, hogy olyan állásokra gondolj, amelyekre jelentkezhetsz, vagy olyan területekre a jelenlegi munkádon belül, amelyekbe belevághatsz” – mondja Tretheway.

És mindenekelőtt, ha úgy érzi, hogy nem tud megbirkózni a feladattal, és ez hatással van a mentális és fizikai egészségére, beszéljen a háziorvosával. Alternatívaként keressen fel karrier-tanácsadókat és életvezetési tanácsadókat gyakorlati tanácsokért.

Kép forrása: Getty / bymuratdeniz