Leila Hanaumi Barbie. És Ken. És, nos, az összes szereplő a Golden Globe-díjas „Barbie” film ASL változatában. A jelnyelvi előadóművész minden szereplőnek, aki beszél vagy énekel a „Barbie ASL-lel” című filmben, saját Golden Globe-ot érdemel.
A „Barbie with ASL” talán arra volt hivatott, hogy figyelmet kapjon. Míg a legtöbb streaming platformon lehetőség van szöveges feliratozásra, ritka, hogy egy nagy mozifilmet ASL-ben kínálnak – ami sajnálatos, mivel az ASL holisztikusabb élményt nyújt a siket nézők számára, több kontextust, érzelmet és hangot kínál. Valójában ez az első Warner Bros. film, amely ASL opcióval rendelkezik.
És ennek a mérföldkőnek az élén Hanaumi saját jogán is sztárrá vált, és erőteljes, valós idejű reakciókat gyűjtött a közösségi médiában a siket nézőktől, akikre hatással volt a munkája. „A reprezentáció az a sóhaj, amikor úgy érzed, hogy látnak” – mondja Hanaumi a fafaq-nak. És úgy tűnik, a siket közösség tömegesen lélegzik ki, köszönhetően a „Barbie ASL-sel”, pontosabban Hanaumi tolmácsolásának.
Ez egyszerre megható és lenyűgöző, mondja a fafaq-nak. „Olyan siket idősek történeteit látom, akik felirat nélkül nőttek fel, és mindig ki kellett találniuk, hogy mit mondanak a képernyőn, és nem tudják elhinni, hogy létezik ez a fajta hozzáférés. Olyan videókat látok siket kislányokról, akiknek az arca felragyog, amikor rájönnek, hogy egy siket nő van a képernyőn, aki előadást tart nekik.”.
View this post on Instagram
A post shared by TOGETHXR (@togethxr)
A „Barbie with ASL” című film előtt Hanaumi még soha nem tolmácsolt profi módon egy egész filmet.
„Még ha lett volna is, valószínűleg nem jelentett volna akkora kihívást, mint a „Barbie”, amely tele volt gyors párbeszédekkel és ütős politikai és társadalmi üzenetekkel” – meséli Hanaumi a fafaqnak.
A kihívás ellenére a film tartalma vonzotta őt a projekthez. „Nőként, anyaként, lányként és végül egyszerűen emberként is rezonált rám” – mondja Hanaumi. „Okos, mély, vicces és szívszorító volt. Mint maga Barbie, a film is minden.”
Amikor Hanaumit először megkeresték a szereppel kapcsolatban, „ez határozottan egy „hűha” típusú pillanat volt” – mondja – az a fajta, ami csak egyszer jön el, és egy másodpercig tart, amíg az ember felfogja. Hanaumi a nagy „Barbie” áttörése előtt főként ASL dalborítókon dolgozott, olyan népszerű slágereket szignálva, mint Beyonce „Break My Soul” és a Coldplay „Clock” című dala – a közösségi médiában közzétette őket, hogy terjessze a figyelmet és művészi kifejezési formaként.
„Remélem, hogy az emberek rájönnek, hogy a siket embereknek és a jelnyelvnek helye van a világban – mindig is volt.”
Mivel mélyen siket szülőként született siket szülők gyermekeként, Hanaumi első nyelve az ASL volt, majd az angol. Kétnyelvűen nőtt fel, egy siket iskolába járt a kaliforniai Fremontban, ahol teljesen elmerült a nyelvekben gazdag környezetben, és részt vett ASL mesemondó fesztiválokon. Mély kapcsolatot alakított ki a zenével, amelyet hallókészülékén keresztül hallgatott – „de a zene minden más módon is megtapasztalható – a rezgés érzékelésével, a vizuális megjelenítéssel és a dalszövegek olvasásával” – meséli Hanaumi a fafaqnak. „Rögtön elvarázsolt, amikor először láttam idősebb siket embereket ASL nyelven dalokat előadni, és ma az egyik legnagyobb örömöm, hogy dalokat adhatok elő másoknak”.”
A „Barbie” film egyedülálló lehetőséget nyújtott Hanauminak, nem csak arra, hogy az ASL-borítások iránti szeretetét a nagyvászonra vigye, hanem arra is, hogy egyfajta hozzáférést biztosítson a siket közösséghez, amelyről gyakran megfeledkeznek – mondja.
Gyerekkorában Hanaumi édesanyja vagy tanárai valós időben tolmácsolták a filmeket, amelyeket otthon vagy az iskolában nézett. Ma is ezt teszi a saját gyermekei számára, akik süketek, ha egy filmet nem ASL nyelven kínálnak – ami a legtöbbször nem így van. Azt mondja, hogy „szürreális, hogy ilyen hozzáférést és élményt tudok nyújtani más siket gyerekeknek és embereknek a saját otthonukban, szerte az országban”. Egy ilyen népszerű film ASL változatát élőben látni az eredeti változat mellett egy nagy streaming alkalmazáson, erőteljes dolog, de egyben emlékeztető is arra, hogy ennek a normának kellene és lehetne a normának lennie, nem pedig a kivételnek.
A szerepre való felkészülés érdekében Hanaumi újra és újra megnézte a Barbie-t – legalább 50-szer, meséli a fafaqnak. Minden egyes alkalommal könnyekig meghatódott. „A film minden egyes újranézéssel egyre jobb lett” – mondja Hanaumi.
Emellett 3 héten át virtuálisan próbált az ASL-edzővel, Jac Cookkal, hogy minden érzelmet, poént és árnyalatot átadjon, ami mindig kihívást jelent a nyelvi tolmácsok számára. Az ASL-ben például a Barbie szónak három különböző változata létezik, attól függően, hogy mire utalunk (a sztereotip Barbie, a Barbie-k többes száma, vagy Barbie, a baba); Hanaumi gyakorlásának része volt annak biztosítása, hogy a megfelelő időpontokban a megfelelő változatokat használja.
A teljes ASL-előadást összesen három napon keresztül vették fel személyesen, zöldvászon segítségével. A végeredmény: egy mesterien kivitelezett tolmácsolás, amely azt a fajta befogadást és hozzáférhetőséget képviseli, amely nem csak megvalósítható, hanem eredendően megérdemelt is.
„Remélem, ez mindenkit arra ösztönöz, hogy megtanuljon jelelni. Remélem, ez a hozzáférhetőség és befogadás következő szintjére inspirál a társadalmunkban. Remélem, az emberek rájönnek, hogy a siket embereknek és a jelnyelvnek helye van a világban – mindig is volt” – mondja Hanaumi.
Kép forrása: Warner Bros.